Mi a Sátánizmus, avagy A világ tévhitben él

Sajnos azt vettem észre, hogy általános a fejetlenség abban a kérdésben, hogy mi is valójában a Sátánizmus. A gyakorikerdesek.hu-t böngészve azt látom, hogy a legtöbb kérdés ilyen:

1. Kik a Sátánisták?

2. Miben hisznek a Sátánisták?

3. Honnan lehet tudni hogy valaki Sátánista?

És nagyon sok hasonló kérdés van. Az embereket érdekli ez a téma. Most következzen az én meglátásom ezekről a kérdésekről, először arról, hogy mi NEM a Sátánizmus:

Úgy gondolom ha már egy ideológiának Sátánizmus a neve, akkor igenis legyen kapcsolata azzal a lénnyel, akit Sátánnak neveznek.

Sajnos az interneten rengeteg téves információ kering erről, és idegesítő módon a két legnépszerűbb válasz egyben a leghelytelenebb is. Ha felteszed az utca emberének a címben szereplő kérdést, 99,9%-ban az első két pontban található választ fogod hallani:

1. A Sátánizmust Anton Szandor LaVey hívta életre 1966-ban. Azelőtt nem létezett.

Ez egy nagyon, de nagyon helytelen válasz. Nézzük csak, mit mond Peter H. Gilmore, a LaVey által alapított Sátán Egyházának jelenlegi vezetője:

„A Sátán Egyháza nem imádja az Ördögöt és más természetfeletti lényeket, és nem is támogatja a bennük való hitet.”

„Valójában úgy érzem, hogy ha valaki valamilyen szinten hisz a természetfeletti entitásokban, az elmebeteg. Mindegy hogy az Ördögben vagy az Istenben hisznek, hiányzik belőlük az értelem.”

Gilmore meghatározza, ki is az a Sátán:

„A Sátán a viselkedés egy bizonyos modellje, vagy formája. A Sátán héberül „ellenséget”, „szembenállót” jelent, olyasvalakit, aki megkérdőjelez.”

Ezek alapján látható, hogy – habár az ő nevét használják -, NEM HISZNEK abban a lényben, akit Sátánnak neveznek. Számukra csak egy modell, egy viselkedésforma. Ezenkívül őrültnek neveznek minden embert, aki hisz a természetfeletti lényekben.

Ebből látszik, hogy ez a felfogás teljesen materialista és ateista. Ez alapján ez az irányzat NEM Sátánizmus, hanem egy szigorúan anyagi dolgokat éltető felfogás.

Kérdés: “A Sátánisták miért áldoznak ártatlan macskákat?”

Válasz: “A Sátánisták nem csinálnak ilyet, az az Ördögimádat jellemzője. A Sátánisták önmagukat helyezik a központba.”

Bravó.

Ezt is láttam, méghozzá rengetegszer. Sátánista alatt a legtöbb “okos” LaVey nézeteinek követőit érti. Rágugliznak a “Sátánizmus” szóra, és az első találatot megnézik. Ennyi. Az “Ördögimádókkal” kapcsolatban is sokan tévedésben vannak.

2. A Sátánizmus a kereszténység ellentéte. A Sátánizmus nem létezhetne kereszténység nélkül. A Sátánisták a Gonoszt imádják, állatokat és embereket áldoznak fel neki, és velejükig romlottak. Fekete mágiával mindenféle rosszat okoznak másoknak.

Akik így tekintenek a Sátánizmus fogalmára, azok bedőltek a VALÓDI Sátánizmust lejáratni igyekvő propagandának. Hogy mi a valódi Sátánizmus, és miért akarják lejáratni, arról majd később.

Ezt a felfogást rengeteg „forrás” „támasztja alá”: filmek, könyvek, zenék, és az egyházak többsége. Ez talán azt jelenti hogy nekik van igazuk? Korántsem. Nem feltétlenül a többségnek van igaza, ezt még feltételezni is rendkívül ostoba dolog lenne. Ha kétmillió ember mondaná neked hogy 1+1=3, elhinnéd? Én nem, mert tudom hogy 1+1=2.

Példák filmekre:

Az Ördögűző – a kislányt megszállja az Ördög, és mindenféle borzalmas dologra kényszeríti. Azonban isten segítségével felveszik vele a harcot.

Boszorkányvadászat – a boszorkánynak hitt lányról kiderül hogy Démon, aki egy varázskönyvet akar elpusztítani. Természetesen a varázskönyvvel el lehet pusztítani.

A rítus – a Baál nevű Démon megszáll néhány embert, és több halálesetet okoz. Ám az isten segítségével sikerül elűzni.

Odaát (filmsorozat) – a Démonok folyton kínozzák és gyilkolják az embereket, ám a főszereplők bátran szembeszállnak velük, sőt, még Luciferrel is, és az angyalok segítségével (átmenetileg) legyőzik őket.

Zenék:

A legtöbb magát Sátánistának valló, Sátánistának titulált, vagy Sátánista dalszövegeket író együttes a Black Metal, Death Metal, és egyéb hasonló hangzású stílusok között mozog. Ezen műfajok hangzása azt az érzést kelti a hallgatóban, hogy a Sátánizmus egy sötét dolog, erőszakos, mocskos, a halál áll a középpontjában, és általában véve egy negatív dolog.

Nekem legalábbis ez jut eszembe, mikor meghallom a borzasztóan disszonáns gitártémákat, a dobolásnak nevezett csörömpölést, és az érthetetlen szövegű, hörghurutos üvöltéssé torzult „éneket”.

Aki szereti a Black, Death, és hasonló stílusokat, az ne sértődjön meg. Nem a zenével van a fő bajom, hanem azzal, hogy ez is azt a nézetet erősíti, miszerint a Sátánizmus egy negatív dolog.

Miért nem lehet Power Metal, vagy Gothic Rock stílusban Sátánista szövegeket előadni?

Maxine Dietrich, a Joy of Satan alapítója szerint ez a fajta zene (Black, Death) tökéletesen kifejezi azt a haragot és dühöt, amit a Sátánisták, és az Istenek éreznek az évezredes rágalmak és üldözés miatt. Ezzel egyetértek, a harag tényleg árad belőle. De véleményem szerint igenis szükség lenne olyan dalokra, amik pozitív hangzásúak, dallamosak, harmonikusak, konszonánsak, és Sátánt és az Isteneket dicsőítik. Igen, dühösek vagyunk. De az örömünket is jó lenne kifejezni a zenében.

Könyvek:

Sajnos a szórakoztató könyvek is tele vannak a “Sátán gonosz” témájú agymosással. Erre most nem térek ki bővebben.

Ami a lényeg:

Akik ezt az ideológiát követik, azok azt a Sátán-imázst követik, amit a zsidó-keresztény biblia, a kereszténység, és a közvélemény tesz eléjük. Sátán ellenségei. Akik le akarják őt járatni, és el akarják tőle ijeszteni az embereket. Nem bűzlik még a dolog?

Sajnos nagyon sokan bedőlnek ennek az elképzelésnek, és ezt követik, ők akár az oly sokat emlegetett “állat- és emberáldozatig”, vagy a “szélsőséges perverziókig” is elmehetnek.

Honnan ered a mai társadalom képe a Sátánról? A tévéből? Is. A médiából? Is. A ma Sátán-imázsának gyökerét máshol kell keresnünk: A KERESZTÉNYSÉGBEN.

Hol említik először a Sátánt, mint “Isten” ellenfelét? A Bibliában. Abban a Bibliában, ami a zsidó és keresztény vallás alapjait tartalmazza.

A Biblia mindig gonosz, ellenséges, negatív figurának állítja be ezt a lényt. Ez nem azt jelenti hogy a kereszténység találta volna ki a Sátánt. Pontosabban magát a lényt nem ő találta ki, viszont ő tette gonosszá.

Köszönhetően az egyház közel 2000 éves befolyásának, a nyugati világot teljesen áthatotta ez a Sátán-kép, és egyáltalán az a nevetséges nézet, miszerint van egy jó isten meg egy gonosz isten, és ezek harcolnak egymással. Ráadásul szerintük a rossz istent a jó teremtette, és hatalma van felette.

Tehát a 2. pontban említett egyének pontosan úgy tekintenek a Sátánra, ahogyan azt a kereszténység hirdeti. Egyetértenek a kereszténységgel, miszerint a Sátán az Ördög, a Gonosz, az emberiség ellensége. A kereszténység iránti gyűlölet és a vele való egyetértés paradoxona alkotja ezt az ideológiát.

Ezek az emberek akkor lennének TÉNYLEG keresztényellenesek, ha a kereszténység MINDEN tanításával szembeszállnának. De így, részben elfogadván azt, ők is keresztények. És borzasztóan ostobák, mert saját ellenségük tanításait követik.