A hatalom nem ad jogot

A társadalmunkat átható számos domináns narratívát összefűzi a hegeli dialektika, a konfliktuselmélet. Ez a marxizmus, az osztályharc alapja, és erre alapozva írta újra saját történelmét. Ez a kereszténység folytatása, a konfliktus-ideológia, amelyre a megváltott-elkárhozott, ő istenük-mi istenünk és hasonló ellentétek épülnek.

Eredete a zsidó gondolkodásban keresendő. Ezért nem is meglepő tény, hogy Hegel egy rabbi volt.

Ez az elmélet más olyan népszerű nézeteket is megvilágít, amelyeket a nyugati világra erőltetnek: pl. a szociális darwinizmust, az evolúciós darwinizmust, az erkölcsi relativizmust stb.; valamint kapcsolatát a liberális kapitalizmussal. Ezt láthatjuk a szociális marxizmusban: nemek, rasszok és szexuális orientációk háborúja. Ezt láthatjuk a jelenleg népszerű bolondos libertarianizmusban, ami – ha valaki Ann Rosenbaum (Rand) szemetét olvassa – a marxizmus megfordítása, ahol a burzsoá osztály hadban áll a munkásosztállyal, s ez utóbbi alsóbbrendű, ember alatti állatoknak számító csőcselék. Ez tökéletesen passzol a szociáldarwinista konfliktus-elméletekhez. A libertariánus ideológiának részét képezi a kormányok, nemzetek, fajok, kultúrák és etnikumok megtagadása és eltüntetése. Mindezt egy globális, materialista világban képzelik el, amelyben véget nem érően dúl a kapitalista harc, és az egészet egy globalista plutokrácia uralja és irányítja. Az egész bolygót egy kooperatív neo-feudalizmusba akarják taszítani, egyetlen hatalmas gyárrá változtatva azt. Na és ki lenne a tulajdonos? A zsidók.

Mit gondoltál, hogyan fog ez valójában végződni? Úgy ahogy a szemedbe hazudták? Minden gój saját, pénzzel feltöltött medencéjében fog úszkálni? Mit gondolsz, miért zsidó mindenki, aki ezt kitalálja és terjeszti? Ráadásul ott van Rosenbaum esete, aki nyíltan megtagadta saját elveit, ha a „Kiválasztott” társairól volt szó. A zsidók egyszerűen annyit tettek, hogy emészthető formában drogozták be az amerikai pszichét. Ez egy olyan mérgezett alma, amit ha bezabálsz és eldobod a csutkát, kéjes röhögéssel ürítik ki a zsebeidet. Rosenbaum tudta, hogy ez az alma nekünk, kis Dzsentileknek való, nem az ő zsidóinak. És most épp a sajátjaid elpusztításában segédkezel, ők meg csak besétálnak, és magukhoz ragadják a hatalmat.

Na és ha belefáradtál, hogy folyton eltapos a hatalmas zsidó vagyon és a szociális darwinizmusra épülő ideológiája, ami rajtad, csóró kis gójon uralkodik és kihasznál téged, mint bérrabszolgát, hová fordulsz? Az érme másik oldalához, vagyis a balos, konfliktus-alapú, osztályharcot és forradalmat hirdető ideológiához, ami ugyanolyan szociáldarwinista jellegű. Legbelül mindkettő ugyanarra épül, és te ugyanoda jutsz, csak nem egy vállalati vezető, hanem egy párthivatalnok társaságában.

Akik úgy gondolják, hogy ez mind csodálatos, gondolkodjanak el, hogy hová jutott a nyugati világ a zsidó konfliktus-elméletek, a sosem szűnő hegeli dialektika, a szociáldarwinizmus, a liberálkapitalizmus és az egész alapját képező fősodratú politikai rendszer, a Jobboldal és Baloldal (pl. republikánus vs demokrata) lobogója alatt.

Ha körülnézünk, láthatjuk, hogy ez nem hozta el a beígért eposzi méretű javulást, hanem hétről hétre egyre rosszabbá válik. A társadalom egy rémálommá vált, amelyben az emberek tömegesen vetnek véget saját életüknek, hogy megszabaduljanak tőle. A fizikai és mentális betegség mára normálisnak számít, az emberek pszichéjében a konfliktus uralkodik, saját magukkal küzdenek. A városok, falvak utcáit az erőszak festi vörösre, a halottak száma rövid idő alatt annyival nőtt, mint egy kisebb ország lakossága, s ennek nagy része annak köszönhető, hogy a kapitalizmusra épülő tevékenységeket szociáldarwinizmusra építve közelítették meg. A társadalmainkat kifosztották a globalista zsidó bankárok, a vállalataik, valamint szociális média-propagandájuk. Nemzetek, fajok, kultúrák pusztulnak el. Véget nem érő konfliktusok, háborúk, üres gyűlölet és megosztottság, amik nem építenek semmit, csak romokat hagynak maguk körül. Ez a zsidók „oszd meg és uralkodj“ taktikája.

Szóval hová is juttatott minket „a hatalom jogot ad” eszméje? Pontosan a zsidók karmaiba.

El kell szakadnunk a Zsidológia paradigmájától, magunkba kell tekintenünk, és rá kell ébrednünk, mit is jelent embernek, egyénnek lenni, mit jelent egy faj, egy kultúra, egy nemzet és egy bolygó részének lenni. Ami egyedivé tesz, az egyesít minket, nem pedig konfliktust szít közöttünk.

Nem meglepő, hogy a hegeli dialektika és konfliktus-elmélet, ami a társadalmi narratívák többségének alapja, egy zsidó rabbitól származik. Ez a zsidó pszichózis magja: konfliktus, háború, kegyetlenség, szadizmus, és értelmetlen, pszichotikus agresszió.

A hatalom nem ad jogot semmire.

Jogot az Igazság ad, mert az Igazság az, amire a kozmosz épül. Ez az, ami örök.

Alább egy cikkrészlet Rand-ról:

Az orosz zsidó nő, „Ayn Rand” erősen befolyásolta Ron Pault, ahogy Alan Greenspan-t is.
„Rand” Alisza Zinovjevna Rosenbaum néven született az oroszországi Szentpéterváron, 1905-ben. Rosenbaum felforgató tevékenységével akkor ismerkedtem meg, amikor filozófiája egyik leglelkesebb támogatója ellen küzdöttem. Ez egy radikális cionista zsidó volt, aki sok évvel ezelőtt előterjesztette Irán nukleáris megsemmisítését, illetve aki hazugságokkal és rágalmakkal védelmezte Einstein hírnevét.

„Ayn Rand” radikális antikommunistának tüntette fel magát, így érkezett Amerikába Oroszországból. A bolsevik ügynökök tipikus munkamódszerét tette magáévá, miközben egy hivatalos szovjet szervezetnek dolgozott, amit úgy ismertek, „A Tröszt”. Az ügynökök közül sok kripto-zsidó volt, és antikommunisták keresésére érkezett a Nyugatra. Beszivárogtak az antikommunista szervezetekbe és nyugati hírszerző ügynökségekbe. A céljuk az volt, hogy a kommunizmus érdekében tevékenykedjenek, azáltal, hogy a kommunizmussal látszólag szemben álló, általuk irányított csoportokat hoznak létre, amelyek a kommunisták érdekeit szolgálják, miközben úgy tesznek, mintha ellenük dolgoznának. Ezen kívül minden valódi antikommunista mozgalmat uralmuk alá hajtottak.

Rand támogatta a nők negatív sztereotípiáit, támadta a homoszexuálisakat, hirdette a Laissez-faire-kapitalizmust, és az önzést tanította, az emberiség semmibe vételét. Szembe helyezkedett a jótékonysággal és ellenezte a nincstelenek állami megsegítését. Az anyagi bukást előidéző Aranystandard felé akarta vezetni Amerikát.

Rosenbaum feketéknek szóló „jó tanácsa” csak visszatartotta őket, mert megakadályozta őket abban, hogy a politikai folyamatot saját érdekeik előremozdítására használják. A gójoknak szóló jó tanácsa pedig visszatartotta a Dzsentileket, mert önzővé és felelőtlenné tette őket, valamint megakadályozta őket abban, hogy a saját kormányukat önmaguk és szomszédjaik javítására használják. Azt tanította a Dzsentileknek, hogy gyűlöljék a szegényeket, ássák alá a középosztályt, és a leggazdagabb zsidók kezében összpontosítsák a vagyont, mindezt a „kommunizmus elleni harc” nevében. A „jó tanácsai” egymás ellen hangolták a Dzsentileket egy olyan időszakban, mikor épp, hogy segíteniük kellett volna egymásnak a sikeressé válásban.

Azt tanította a Dzsentileknek, hogy ne tegyenek erőfeszítéseket a közösségeikben való együttműködésre, valamint egymás sorsának javítására.

Miközben a zsidók köztudottan biztosítottak közösségi támogatást és jótékonysági segítséget sajátjaik számára, Rosenbaum segített megteremteni a destruktív „én-generáció” hozzáállását az amerikai elmékben, segített meggyengíteni a közösségeket, és meggátolni az alsó- és középosztály előrelépését. A nézetei táplálták a drogkultúrát, a pornográfiát és a közoktatás pusztulását. Amíg a zsidók az erős közösségi kötelékeket hirdették, addig Rosenbaum arra nevelte a gójokat, hogy legyenek önzők és „függetlenek”, vagyis ne legyen semmilyen érzékük a társadalmi felelősségvállaláshoz és a közösségi összetartáshoz.

Amíg a zsidók bölcs módon minden elvettek a magániskoláktól amit tudtak, Frederick T. Gates, a Világzsidóság egyik ügynöke a Rockefellerek és Rothschildok pénzéből olyan felsőoktatási intézményeket támogatott, amik a zsidók előnyére váltak. Eközben pedig azt az elgondolást hirdette, hogy a Dzsentil tanulókat gyári és mezőgazdasági munkákra kell felkészíteni. Miközben a Világzsidóság a Dzsentilektől lopott pénzt jótékonyan szétosztotta a sajátjai között, Rosenbaum azt verte a Dzsentilek fejébe, hogy hagyjanak el minden társadalmi felelősséget, megszállottan összpontosítsanak saját magukra, és pusztítsanak el minden olyan kormányzati intézményt, ami segíti az amerikai középosztályt és a szegényeket.

Alisa Rosenbaum „antikommunista” filozófiája meggyengítette az Amerikaiakat, hogy kitárják a kapukat a kommunizmus felé. Úgy gondolom, ő „A Tröszt” ügynöke volt…

Kategória: A kommunizmus halála | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.