Baal-Berith, a Yule atyja

BERITH, másnéven BAAL-BERITH, BAAL-BERETH, BAAL-TAMAR, BEAL, BOFI, BOLFRY

Zodiákus: 15-19 fok Oroszlán, *(1-10 fok Bak)
Időszak: augusztus 8-12, *(december 22-30)
Tarotlap: Botok 6, *(Érmék 2)
Gyertyaszín: lila
Növény: napraforgó
Bolygó: Jupiter, *(Vénusz)
Fém: ón, *(réz)
Elem: tűz, *(föld)
Rang: herceg
Nappali Démon, 26 légió ura.

A “Baál” jelentése “Úr”, tehát a “Baal-Berith” azt jelenti: “Berith Úr”. Megmondja a jövőt és a múltat, a fémeket arannyá tudja változtatni. Segít felemelkedni, címeket szerezni. Nagyon tiszta, lágy hangon beszél.

Pecsétje:

Baal-Berith a Yule-időszak és a Yule-fa (karácsonyfa) atyja. “A karácsonyfa, ami manapság átlagos dolog számunkra, ugyanolyan általános volt a pogány Rómában és a pogány Egyiptomban. Egyiptom földjén ez pálmafa volt, Rómában pedig fenyő; s míg a pálma Baal-Tamar-ként, a fenyő Baal-Berith-ként azonosította a pogány Messiást.”1

“A karácsonyfa, mint ahogy arról már szó esett, Rómában egy másfajta fa volt, még ha fenyőfából is készült. Amint a pálmafa, a karácsonyi fenyőfa is ugyanezen a gondolaton alapult; vagyis burkoltan az újszülött Istent jelképezte, vagyis Baal-Berith-et, “A Szövetség Urát”, s hatalmának örökkévalóságát is: nem mikor ellenségei legyőzték, hanem mikor diadalt aratott felettük.”2

Egyiptomban Nimródot pálmafaként imádták, és úgy utaltak rá, mint “Baal-Tamar”-ra, a Messiásra. A legősibb Baálok között Baal-Berethként ismerték, a fenyőfa Uraként. Ebből lett később a Baal-Berith, a Szövetség Ura. Az ősi Rómában, ahol fenyőfaként imádták, a “Baal-Berith” nevet adták neki.

Rómában december 25-ét úgy tartották számon, mint a napot, mikor a győzedelmes Isten újra megjelenik a Földön, és ez a nap volt a Natalis invicti solis, vagyis “A legyőzetlen Nap születésnapja”. A Yule-fa a Napisten, Nimród elhalt törzsét képviseli, amit ellenségei vágtak le. A karácsonyfa Nimródot jelképezi – a meggyilkolt Istent, aki újjászületett. A fagyöngy alatti csók ősi szokása, ami a Druidáknál volt a legelterjedtebb, Babilonból származik, és nem más, mint a Messiás, az “ág-ember” ábrázolása. A fagyöngyöt isteni növénynek tartották – egy ágnak, ami a mennyből jött, és a földből kipattanó fán kezdett növekedni. Nimródot, a természet Istenét egy hatalmas fával szimbolizálták. Mivel élete virágjában vágták le és ölték meg, ág nélküli fatörzsként ábrázolták, amit Yule-fának hívtak. Azután a jött egy nagy kígyó, és Nimród (a fatönk) köré tekeredett. Csodálatos módon a tönk mellett egy új fa nőtt ki, ami Nimród újjászületését és halál fölötti győzelmét szimbolizálta. Itt egy illusztráció egy ősi efezusi érméről:

Baal-Berith-et a “Szövetség Uraként” és “Berith Istenként” ismerték. Ő egy népszerű Isten volt, Kánaánban, Filiszteában és Shechemben is imádták. Ő volt a védelmezője a Shechem és a környező kánaánita városok közötti szövetségnek, amik korábban függetlenek voltak, de végül a héberek leigázták őket.

“Bármelyik izraelita aki Shechemben tartózkodott, csak egy védett idegen volt, és nem a szövetség részese. Baal-Berith templomában volt egy kincstár, a városlakók ebből fizették Abimelechnek az adót. Ekkor jött elő Gaal, mint a lázadás vezetője, és Shechem (az “akropolisz”) tornyának körzetében a lakosok átmeneti menedékre leltek Abimelech elől a felkelés alatt.”3

“Baal-Berith-et a “Közösség Istenének” is ismerték.”

Az alábbi képeken Baal-Berith Templomának romjai láthatók:

A templom romjai lekerekített végű, földdel feltöltött emelvények, ezeken állt valaha a robusztus templom. Az épületet I.e. 12-13. századra datálták, 86 láb (26 méter) hosszú és 78 láb (23 méter) széles volt, a falai nagyjából 19 láb (6 méter) vastagok lehettek. “A régészek szerint a templom kétemeletes volt.

Volt egy bejárata a keleti oldalon, az egyik olyan oszlop közepén, ami a tetőt tartotta, és a bejárat minkét oldalán volt egy nagy torony. A keleti toronyban volt egy lépcső, ami valószínűleg a második emeletre vezetett. A főcsarnokban két oszlopsor állt. A templom előtti félkör alakú emelvényen találtak egy töredéket, ami álló kő, vagy egy szent oszlop lehetett (a fenti kép jobb oldalán látható). A régészek szerint ez jelölte a templom bejáratát.”

Források:

¹ “The Two Babylons” by Alexander Hislop 1858

² Encyclopedia Biblica: A Critical Dictionary of the Literary Political and Religious History the Archeology Geography and Natural History, © 1899 of the Bible

³Ibid.

Az illusztrációk innen származnak: “The Two Babylons” by Alexander Hislop 1858

Forrás: http://www.666blacksun.com/Baal%20Berith.html

Kategória: Démonok, Sátáni rítusok és ünnepek | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s